Belengette nagy tervét a Tisza Párt, de a számok azt mutatják, ez csak egy blöff lehet

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a személyi jövedelemadó (SZJA) egységesen 9%-ra” csökkenjen? – ezt a kérdést tette fel tavasszal szavazóinak a Tisza Párt vezetése az általuk elindított Nemzet Hangja konzultáción. A fentebbi kérdés kissé háttérbe szorult amellett a tény mellett, hogy ezen a konzultáción egyértelművé vált: Magyar Péter szervezete határozottan állást foglalt Ukrajna EU-csatlakozásának kérdésében, mégpedig mellette. Még úgy is, hogy ez igencsak megosztotta szavazóikat.

A másik kérdés, amelynél bár egyértelműen többségbe kerültek az igenek, de nem elsöprő eredménnyel, az épp a fent említett szja-kérdés volt. Ennek pedig az lehet az oka, hogy sokan kiszámolhatták, mivel is járna ez a lehetőség, aminek igyekeztünk mi is utánajárni. Az eredmény nem túl biztató.

Jött az egyetlen kulcs

A jelenlegi, 15 százalékos 2016 januárjától van érvényben, de már 2011-től meglépte az első, jelentős adócsökkentést a Fidesz-KDNP kormány. Orbán Viktor miniszterelnök már a kampányban is ígéretet tett az egykulcsos adó bevezetésére, amit aztán még a választások évében meg is hoztak. A 32 és 17 százalékos kulcsok helyére lépő, egységes 16 százalékos kulcs jelentős könnyítést hozott a családoknak, főleg, ahol két kereső van. Azóta pedig még tovább csökkent az adó mértéke, 15 százalékra, de emellett számos esetben kedvezmények, vagy akár teljes mentességek is járnak a személyi jövedelemadó-fizetés alól.

A 25 év alattiaknak például már jó ideje nem kell fizetniük szja-t, ahogyan januártól a 30 év alatti, gyermeket nevelő nőknek sem. A jelenlegi, négy, vagy több gyermeket nevelő édesanyák szja-mentességét is kiterjeszti a következő években a kormány. Idén októbertől már a háromgyerekes anyáknak, majd januártól a 40 év alatti, kétgyermekes anyáknak sem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ha hozzávesszük még a júliustól másfélszeresére, januárban pedig a mostani érték duplájára növő családi adókedvezmény mértékét, akkor látható, hogy a jelenlegi szja-rendszer érthetően a családosoknak kedvez, hiszen a gyermekneveléshez minden támogatás elkél.

Jelentős kedvezmények

A kedden az Országgyűlésnek benyújtott, 2026-os költségvetésben a kormány 4837 milliárd forint szja-bevétellel számol. Ez kicsivel kevesebb, mint az idei évre tervezett 4900 milliárd forint körüli összeg, de ez a már fentebb új kedvezmények miatt van. Jövőre a családi kedvezmény második emelése 290 milliárd forintba, az szja mentes csed és gyed 15 milliárdba, a három gyermekes anyák mentessége 200 milliárdba, a kétgyermekes, 40 év alatti anyák mentessége 120 milliárdba, a 30 év alatti egy gyerekes anyáké 10 milliárd forintba kerül az államnak.

A sok kedvezmény ellenére sem lesz tehát jelentős különbség az idei és a jövő évi szja-bevétel között, ez pedig elsősorban a folyamatos béremeléseknek köszönhető, hiszen a nagyobb fizetésből a személyi jövedelemadó-hányad is nő.

Gigantikus lyukat ütne az ötlet

De itt jön be a képbe a Tisza Párt terve. Elsőre remekül hangzik a kilenc százalékos szja, ám ha jobban utánanézünk a számoknak, akkor már látjuk, hogy annyira nem is biztos, hogy megéri. Sőt! Ha a 15 százalékos szja helyett a Magyar Péterék által felvetett kilenc százalékos szja-val számolnánk a jövő évi várható jövedelemadó-bevételt, akkor máris egy hatalmas lyuk tátongana a költségvetésen, hiszen ez esetben a mostani összegnek csak a hatvan százaléka folyna be, mindössze 2902 milliárd forint. Ez pedig gigantikus különbség, 1935 milliárd forint, a fele annak, amelyet egy évben például egészségügyre költ az állam.

Az intézkedést ráadásul csak kismértékben ellensúlyozna például a magasabb fogyasztásból következő többlet áfabevétel.

amennyiben nem cél a hiány növelése, amely a gazdaság pénzügyi megítélését rontaná és így gyengébb árfolyammal és magasabb kamatszinttel járna, újabb terhet róna a költségvetésre. A javaslat így mindenképpen megalapozatlannak és felelőtlennek nevezhető.

Jöhetne újra a második kulcs?

Annak ellenére, hogy Magyar Péter egységes szja-ról beszélt, egyetlen megoldás lehet csak egy ekkora hiányra, mégpedig az, hogy a lépéssel párhuzamosan az egykulcsos adórendszer is kivezetésre kerül, és többkulcsos, a magasabb jövedelmeket terhelő adórendszert vezetnek be. Ez ugyanakkor negatív hatásokkal is járna.

Általános tendencia, hogy a magasabb kulcsok a szürke gazdaság erősödéséhez, illetve bizonyos jövedelmek eltérő elszámolásához vezetnek, amely miatt 

Az általános adókulcscsökkentés alapvetően csak fokozatosan jöhetne szóba a költségvetésre gyakorolt hatása nyomán. A kormányzati politika ezzel szemben az elmúlt években sokkal inkább a célzott adócsökkentés irányába haladt, ahogyan azt már fentebb is jeleztük. Ez elősegíti, hogy egyrészt a költségvetés se boruljon fel, másrészt biztosítja, hogy a támogatás azon csoportokhoz jut el, akiknek élethelyzetükből adódóan a legnagyobb szükségük van rá, mint például a fiatalok és a gyerekesek. Még az eddig bejelentett intézkedések megvalósulásához is fontos, hogy a gazdaság növekedési pályára álljon,

A vagyonosok adóztatása is csak kampányszlogen

Szintén a gazdaságot érintő terv volt az ellenzéki párttól, hogy 5 milliárd forintos vagyon felett extra adófizetési kötelezettség kerüljön megállapításra. Ez is egy remekül hangzó kampányígéret, ám gyakorlatilag megfoghatatlan, hiszen az ilyen mértékű vagyonok nem egészen olyan tárgyakban vannak, amelyek könnyen megadóztathatóak. Sőt, sokszor nem is magán-, hanem cégvagyonról van szó.

Ezek megadóztatása jelentős negatív következményekkel járhat. Egyrészt felmerül a kettős adóztatás kérdése, a vagyon már egyszer adózott, amikor jövedelemként keletkezett, akár magán-, akár cégvagyonról beszélünk. Másrészt a pénzeszköz formában fennálló vagyonelemek egy jelentős része likvid, így akár külföldre is mozdíthatóak, elkerülve ezáltal az adófizetési kötelezettséget.

Harmadrészt sok esetben nem realizált vagyonról beszélhetünk, a vagyon egy-egy cég tulajdonlásából következik, az csak a tulajdonrész értékesítése esetén állna az adott személy rendelkezésére, a gyakorlatban jóval kisebb értékben, emiatt az adóalap megállapítása is rendkívül komplikált, adózási alapelveknek, például az egyértelműségnek nem felel meg a koncepció, kvázi lehetetlen minden élethelyzetre működő törvényt hozni. Általánosan elmondható, hogy a vagyont, illetve a tőkét terhelő adók torzítanak leginkább, azok növelése esetén várhatóak a legnagyobb negatív következmények, tőkekivonás, beruházások visszafogása, számviteli trükközések. A „fizessenek a gazdagok” elv csak kampányszlogennek alkalmas.

Ez alapján pedig mindkét gazdasági intézkedésre elmondható, hogy az egész mögött koncepció kevés van, blöff ugyanakkor annál inkább. 

Nyitókép: Magyar Péter a Nemzet Hangja eredménytájékoztatóján (Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA)